GIRICZ VERA

A második világháború után 1946. július 29-én Ungváron (ma Ukrajna-Kárpátalja) született ruszin családban. Gyermekkorát multikulturális környezetben töltötte ruszinok, németek és magyarok között. Mindkét nagyapja ruszin származású, otthon ruszinul beszéltek. Édesapja Giricz Lajos 1944-ben a debreceni Tisza István Tudományegyetemen jogi diplomát, míg édesanyja, Áhi Elvira Anna Budapest székesfőváros ösztöndíjasaként ugyanott bölcsész, nagybátya Giricz László orvosi diplomát szerzett.

A nyelven kívül a vallás jelentette az összekötő kapcsot a ruszinok között.  Tanár és jogász szülei titokban vallásosan nevelték, a ruszinok többségükben görögkatolikus vallásúak. Az érettségit, valamint a tanári diplomát is szülőhelyén szerezte. „Ukrán nyelv és irodalom, valamint angol nyelv és irodalom szakos tanári végzettséggel rendelkezem, 2003 februárjáig középiskolai, főiskolai és egyetemi oktató voltam. Az Országos Ruszin Önkormányzat elnökeként két ciklusban szerzett tapasztalataimat szószólói munkámban, bizottsági és albizottsági tagként egyaránt hasznosítottam.”

1978-ban költözött át Magyarországra. Ma Budapesten él, néhai férje Dr. Fedinecz Atanáz orvos, festőművész, a hazai ruszin közösség egyik kiemelkedő alakjának emlékét és hagyatékát őrzi és ápolja.

Az 1990-es évek közepe óta vállal feladatokat a magyarországi ruszin mozgalomban Józsefvárosban, ahol az önkormányzati ruszin kisebbség rendezvényein segédkezett. Alapító tagja a Hodinka Antal Országos Ruszin Értelmiségi Egyesületnek. 2002-ben döntötte el, hogy aktívan bekapcsolódik a magyarországi ruszin közösség kisebbségpolitikai munkájába is. 2003-ban választották meg először a ruszinok kisebbségi önkormányzatának országos elnökévé; programjában a törvényes gazdálkodás helyreállítását, a tisztánlátást, a közösségért való munkát hirdette meg, nagy problémának tartva a ruszinok intézményhiányát. (Ami húsz év alatt alapvetően megváltozott.) 2003 és 2007 között, majd 2011-től 2014-ig az Országos Ruszin Önkormányzat elnöke, Aszód város ruszin kisebbségi önkormányzatának elnöke.

A 2014. évi adatok szerint a magyarországi ruszin közösségből 3107 fő regisztrált a ruszin nemzetiségi névjegyzékbe, közülük 675-en kérték a választójog kiterjesztését az Ország- gyűlési képviselők választására is, 429-en szavaztak a szószólóra, ezzel a hazai nemzetiségek között a hatodik helyre kerültek a kisebbség szervezettségével.

„1939–1944 között a Magyar Országgyűlésben kárpátaljai – közöttük ruszin származású – küldöttek képviselték a terület és az ott élő ruszin közösség érdekeit. Nemes ügyüket hivatott folytatni közösségünk országgyűlési szószólója. „

A szósszóló legfontosabb feladatul szabta az új parlamenti intézmény számára az önazonosság, az anyanyelv és hagyományok őrzését és ápolását, a ruszin iskolarendszer fejlesztését és tankönyvekkel való ellátását, a ruszin nyelvvizsga bevezetésének előmozdítását, a magyarországi ruszin irodalmi nyelv kodifikálását. Ehhez az anyagi bázis, a normatív támogatások radikális emelése és a pályázati forrásokhoz való egyszerűbb hozzáférést kellett „csupán” megoldani.

Nyolc éve (2014. május 6.) tölti be a ruszin nemzetiségi szószólói posztot, az akkor 13 fős nemzetiségi szakbizottságon belül a köznevelési és kulturális albizottságban is szerepet vállalt. A parlamenti szószólói intézmény képviseletében delegálták a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács tagjai sorába. 2018. április 8-án ötszáznál is több ruszin kisebbségi polgár szavazott az ORÖ országos listájára, s a szavazatszám bőven elegendő lett az újabb szószólói mandátumhoz.

A 2018-as ciklusban három alkalommal szólalt fel a bizottság véleményét ismertetve törvényjavaslatok, illetve az ombudsmani beszámoló vitájában. A magyarországi nemzetiségek bizottsága tagjaként számos módosító javaslat kidolgozásában vett részt, főleg a 2015–2018. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslathoz készült sok beadvány. A forráspótlás a települési, területi és az országos önkormányzatok, az általuk fenntartott intézmények és a társadalmi szervezetek támogatásának emelését szolgálták. Magyarország Kormánya az elmúlt hét esztendőben jelentősen növelte a hazai ruszin közösség életét, kultúráját, identitását erősítő programok megvalósítására fordítható támogatások összegét. Jól példázza ezt az a tény is, hogy míg 2010-ben 87 575 419 forint, addig 2017-ben már 211 810 400 jutott a ruszin nemzetiség támogatására, ami 241 százalékos támogatásnövekedést jelent. A ruszin közösség által kapott 2017. évi egyedi támogatások összege pedig 26 050 000 forintot tett ki.

Az Országgyűlés 2016. március 29-én megtartott ülésnapján a napirendi pontok tárgyalása után a vezérlő fejedelem születésének 340. évfordulója tiszteletére II. Rákóczi Ferenc és a ruszinok címmel felszólalásában emlékezett meg a Nagyságos fejedelem által „gens fidelissima” (leghűségesebb nép) néven emlegetett ruszinok és Rákóczi között kialakult történelmi kapcsolatra, a szabadságharcban való részvételre és II. Rákóczi Ferenc emlékének ápolására. Napi kapcsolatban áll az Országos Ruszin Önkormányzat vezetőségével, képviselőivel, a szervezet hivatalszervezettel, intézményvezetőkkel, a gazdasági kabinettel. Az ORÖ szervezeti és működési szabályzata szerint a szószóló tanácskozási joggal részt vesz a közgyűléseken. „Így a testület előtt évente beszámolok tevékenységemről és az elhangzottak megjelennek a ruszin médiában is.”
A közélet mellett a magyarországi ruszin irodalmi nyelv kodifikálásával is foglalkozik, Ruszin társalgás címmel nyelvkönyvet is írt. Emellett Hodinka Antal (1864–1946) történész-akadémikus emlékének őrzésével is foglalkozik; 2006-ban ő is átvehette a Hodinka Antal-díjat.

Az anyanyelv ápolása a szószóló és az ORÖ legfontosabb területe, a magyarországi ruszin irodalmi nyelv kodifikálása immár második évtizede folyik és a végéhez közeledik. Az eltelt időszakban elkészültek a ruszin tankönyvek, szótárak, nyelvtani kódex, irodalmi művek, kidolgozásra kerültek a Ruszin nyelv és irodalom és a Népismeret kerettantervei, 2015-óta lehetőség van ruszin nyelvű nyelvvizsga letételére. A Hodinka Antal Ruszin Tudományos Intézet 2021. végén megjelentette a munkatársai által létrehozott Ruszin nyelvtani kódexet, a Ruszin – magyar, magyar – ruszin szakszavak szótárát és a Ruszin helységnevek szótárát.

Tevékenységének fontos eredményének tekinti a szószóló a Ruszin Tudományos Intézet működési hátterének végleges, megnyugtató megoldását, valamint az Eperjesi Tudományegyetemen két fő ruszin nyelvtanár részére ösztöndíj biztosítását.

Az Országos Ruszin Önkormányzat kulcsfontosságú feladatának tekinti a görögkatolikus hagyományok ápolását is, a vallás közösség fejlesztő erejének erősítését, infrastrukturális háttér létrehozását. A 2019. áprilisában a Debrecen, Felsőjózsai utca 11. szám alatti telken az EMMI támogatásával felépült a Görögkatolikus Ruszin Közösségi Ház. Az épület főbejáratát díszítő, fából faragott keresztet és a ruszin címert megáldotta Ferenc pápa a római Szent Péter téren megtartott pápai audiencián, amelyen részt vettek Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi Főegyházmegye érsek-metropolitája, Giricz Vera, az Országgyűlés ruszin nemzetiségi szószólója, Kramarenko Viktor, az Országos Ruszin Önkormányzatot elnöke és Ruszinkó Szergej érseki titkár.

2022-ben immár hetedik alkalommal tartották meg a budapesti Stefánia palotában a szószóló kezdeményezésére évente megrendezésre kerülő „A ruszin művészet remekei” című kulturális, népművészeti, vallási, zenei értékeket és hagyományokat bemutató rendezvényt. 2018-ban a Családok évének és a 20 éves az Országos Ruszin Önkormányzat évzáró ünnepségének fővédnöke és vendége dr. Kövér László, Magyarország Országgyűlésének elnöke volt, védnökök: dr. Simicskó István kormánybiztos és Giricz Vera, szószóló voltak. A jelenlévő nagyszámú közönséget Szocska A. Ábel atya, a Nyíregyházi Görögkatolikus Egyházmegye püspöke áldotta meg.

A szószóló állandó meghívottja az Országos Ruszin Önkormányzat Közgyűlés üléseinek és rendezvényeinek, tevékenységét szoros együttműködésben végzi a civil szervezetek, az országos, a területi és a települési ruszin önkormányzatok képviselőtestületeivel és azok vezetőivel. Tevékenységéről rendszeresen beszámol az ORÖ Közgyűlésének ülésein és rendezvényein, amelynek szövege megjelenik az országos terjesztésű, kétnyelvű Ruszin Világ, a magyarországi ruszinok közéleti, tájékoztató lapjában.

Az Országgyűlés Magyarországi nemzetiségek bizottsága és a Magyarországi nemzetiségek bizottsága Köznevelési és Kulturális Albizottságának tagja

Az Európai Ügyek Bizottsága, a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanács, az Interparlamentáris Unió Magyar-Szlovák-Cseh Baráti Tagozat tagja.

HIVATALI CÍME – KAPCSOLAT
Országház, Ruszin Nemzetiségi Szószólói Iroda,
1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 1–3.
Telefon: +36-1-441–5166, 30/381 1002.
E-mail: giricz.vera@parlament.hu